Tartalomjegyzék
A gesztenyefa metszése – bár azt gondolhatnánk, hogy nem fontos, de bizony esetében is számolni kell a visszavágásaival. A gesztenyefának is – mint minden gyümölcsfának – ez az egyik legfontosabb eleme az eredményes termés termesztéséhez, illetve ezáltal előzhetők meg a gesztenyefa betegségei is. A metszetlen fák kusza ágakat és hajtásokat hoznak, amelyek besűrűsödnek, így a fa terméshozama csökken. Ezen kívül a kártevők és a betegségek is hamarabb és nagyobb károkat tudnak okozni, mint egy jól kialakított ágrendszerű gyümölcsfán.
A hazánkban előforduló gesztenyefák magassága rendszerint meghaladja a 15-20 métert, de akár 30 méterre is nőhet. Ennek nemcsak a metszés szempontjából, hanem az ültetéskor is nagy jelentősége van, hiszen nem mindegy hová kerül. Ültetésénél érdemes arra figyelni, hogy szélvédett helyre kerüljön és maradjon megfelelő helye a növekedésre, ugyanis az átültetést nem viseli jól.
Hogyan történjen a gesztenyefa metszése
Szükséges az évenkénti metszése, mely az első 3-4 évben főleg a korona alakításra szolgál. A gesztenye esetében a fejlődő fák metszése inkább csak mérsékelt ritkítás legyen. A törzsből kibúvó vesszőket és a nem megfelelő irányba növőket érdemes évente egyszer eltávolítani.
A 4. év végére azonban kialakul a korona kívánt formája, így onnantól a metszés főleg a fényáteresztést szolgálja. Valamint természetesen az elhalt, beteg ágak eltávolítása és a növekedés serkentése is a cél. Ezen kívül a metszés elmaradhatatlan a betegségek megelőzése céljából, hiszen egy egészséges ágszerkezetű fát kevésbé támadnak meg a kórokozók. Bár sajnos az utóbbi évek kórokozóival szemben a növényvédelem elkerülhetetlen és még ezzel együtt sem biztos, hogy sikerül a fákat megmenteni.
Ezt követően a metszés helyén lévő sebeket le kell kezelni fa sebkenőccsel, vagy parafinos kenőccsel. Ez a visszavágás azért is fontos, mert a magasabb fák nem fogják elbírni az összes rügy kihajtását, a seb kezelése pedig megakadályozza, hogy a seb felületébe lepkék és egyéb kártevők berakják a petéiket. A radikális visszametszésre nincs szükség, azonban az ágak kíméletes visszavágását, ritkítását el kell végezni.
A gesztenyefa esetében is igaz, hogy nemcsak a fiatal növényeket kell metszeni, hanem az időseket is, gyakorlatilag minden korban szükség van az alakításra. Ennek az az oka pedig az, hogy metszéssel határozható meg a fa jövőbeni alakja, valamint a gyenge hajtások is ezáltal szüntethetők meg. Az évek során szükséges a karbantartó metszés végzése, amivel a gyümölcsöt hozó és a vázat adó ágak egészségét lehet megőrizni.
Gesztenye metszése idősebb korában
A fiatalabb gyümölcsfáknak évente van szükségük metszésre, az öregebb fákat viszont elég két-három évente metszeni. Amikor a fa már termőre fordul, a koronája úgy kezd terebélyesedni, szélesedni.
Ezekkel a visszavágásokkal és az oldalágak nagyobb szögben történő alakítása szellősebbé teszi a fa szerkezetét. Ezáltal több napfény jut a korona belsejébe, így a fa hamarabb hoz gyümölcsöt, és a várható terméshozam is nagyobb lesz. A betegségek is jobban megelőzhetők a jól karbantartott, szellős gesztenyefák esetén. A szellősebb ágrendszer megkönnyíti továbbá a permetezést is, hiszen így akadály nélkül minden ághoz eljut. A sérült, illetve a már letermett, öreg ágakat, hajtásokat is szükséges eltávolítani. A szelídgesztenye fáknál érdemes azzal számolni, hogy akár 150-200 év is lehet az élettartamuk, és a növekedésük a várható élettartam fele környékén áll meg.
https://www.skil-szerszamok.hu/utasitasok-lepesenkent/gyumolcsfak-metszese.html
Vissza a kategória cikkeihez